2008. november 10., hétfő

Valahogy...

Valahogy el vagyok szontyolodva.
Most fogtam fel, hogy az éveim meg vannak számlálva...
Nehogy küldjön nekem bárki pozitív-gondolkodós anyagot!
El fogok menni a pszichológusnőhöz asszem.
Összeomlottam.
Nekem tényleg agydagantom volt...
...és visszatérhet...
mert általában visszatérnek...
és megint megműtik és megint kimetszenek egy darabot majd az agyamból
és addig lehet ezt csinálni, míg marad belőle egyáltalán valami...
vagy zombi leszek
vagy halott
nem kéne valahogy még jóval azelőtt meghalni, mielőtt meghalok???

13 megjegyzés:

  1. Gabi,

    Drága Gabi... Nagyon emberi a reakciód! Hidd el, ez csillapodni fog! Előbb-utóbb csak a következő kontroll előtt pár nappal fog eszedbe jutni.
    Ha visszajön? Mi lenne, újra legyűröd. Tudod, egy anyának túl kell élnie, ha beledöglik is! ;-)
    Lesz utókezelés? Mit mond az orvos, hogyan tovább?

    VálaszTörlés
  2. És azért lássuk be - mégha sovány vigasz is -, ez jóval kedvezőbb kimenetel, mint az astrocitóma lett volna.
    Azt írtad az első postjaid valamelyikében: fel kell nevelnem a kislányomat. Az orvosod pedig azt mondta, hogy nem Te fogod felnevelni. És látod, tévedett!

    VálaszTörlés
  3. Szia Gabi,

    Azért próbáld meg a jó oldalát nézni, hogy ez egy JÓ indulatú daganat! Igen, tény, hogy megvan rá az esély, hogy kiújul, de ki tudja, hogy mi lesz 15-20 év múlva, mennyit fejlődik az orvostudomány. Lehet, hogy addigra megint lesz valami új módszer, amivel még tudnak "időt adni".

    Fel tudod nevelni a kislányod!

    Azért ez tényleg jobb, mintha astrocytoma lenne.

    Menj el pszichológushoz, ha van Fehérváron olyan, aki ilyen onkopszichológiával foglalkozik, megéri ahhoz menni. Én is olyan hoz járok, és rengeteget segít. Bár mostmár nagyon nehezen viselem ezt a tényt, hogy 1 hét múlva már engem műtenek ezzel. :(

    Minden rendben lesz. :)

    Évi

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Természetes a reakciód, de azért az a pozitív gondolkodás mégsem butaság, jó lenne, ha vissza tudnál térni rá!

    Ha visszanézel mi történt: először azt közölték veled, hogy súlyos, rossz indulatú daganatod van, és már csak pár éved van hátra. Féltél a műtéttől, mert azzal riogattak, hogy maradandó károsodásokat okoz nagy eséllyel.

    Most mi a helyzet: a daganatod jóindulatú, már a statisztikák is évtizedekben mérik a túlélés esélyét (és ez csak statisztika!). A műtét simán lezajlott, nagyon szépen, napok alatt felépültél, semmi károsodást nem okozott.

    Mi ez, ha nem nagy nagy pozitív változás?

    Meggyőződésem, hogy ha továbbra is pozitív tudsz maradni, és mentálisan is tudod magad gyógyítani (ha úgy tartod jónak, akkor pszichológussal, ha gondolod akkor más módon), akkor a következő alkalomig ismét jelentős pozitív változást érhetsz el a mostani "diagnózishoz" képest!!!!

    Hidd el, csak rajtad múlik, mi történik veled, úgyhogy fel a fejjel!!!

    VálaszTörlés
  5. Drága Gabi!

    szerintem megengedheted magadnak, hogy egy kicsit elkeseredj, de csak egy kicsit :-). A páromnak például astrocytoma-ja van, és mi bízunk mindenben. Bármit kipróbálunk, aminek esélye van, hogy segít. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy 5 évünk van, és nem lehet gyerekünk. Ezt nem lehet elfogadni!!! Felkeresünk mi is dokikat, már van egy mappa a gépen, amibe összegyűjtöttem, milyen további lehetőségeink vannak. Akár külföldön, akár itthon. Mindig van tovább, olyan, nincs, hogy ne legyen mégegy újabb gyógymód...

    Neked lesz most valami utókezelés? Mert én úgy tudom, hogy elvileg kéne, hogy legyen. Azért, mert ha esetleg benntmaradt bármi is, esélye se legyen rosszalkodni. Nálunk nem lett időben utókezelve, és kiújult...

    Nagyon sok kitartást neked, és ha tudok neked segíteni esetleg abban, hogy leírom, mi miket próbáltunk már, milyen lehetőségek vannak, nagyon szívesen segítek!

    VálaszTörlés
  6. Szia Gabi!

    Nem küldök pozitiv anyagot!
    Nekem 8 és fél évvel ezelőtt azt mondta a dokim, hogy semmi esélyem arra, hogy meggyógyuljak. A netten én is megnéztem minden leirást a daganatom fajtájáról. Tudom, hogy melyik csoportba tartozik, és miért volt annyira veszélyes. A netten a túlélési statisztika alapján 10 % volt az esélyem.

    Sejtem, hogy mit érzel, mert átéltem ezt én is. De akkor is azt mondom a mai napig, hogy sokkal erősebb vagyok, mint a rákom. Legyőztem és nagyivben le........!

    Ne a meditálásra, hanem a belső erőd erősitésére koncentrálj. Harcolj a daganatoddal, mert csak igy tudsz győzni!!!!!!!!!

    Sok szeretettel ölellek

    Éva

    VálaszTörlés
  7. Gabi, ezt találtam még Neked (kivonat):

    Ez a fajta agydaganat az oligodendrocytáknak nevezett agysejtekből indul. Az oligodendroglióma gyakoribb férfiakban mint nőkben, de gyermekeknél is megjelenhet.
    Az oligodendroglióma az agydaganatok alig 10%-át teszi ki. Az alacsony stádiumbeosztású oligodendrogliómával rendelkező betegek várható átlagos túlélési ideje 10 év. A diagnózis felállításakori átlagos életkor 35 év.
    A túlélési időt befolyásolja egy 1p/19q státuszként ismert speciális genetikai faktor. Az 1p és 19q a daganat DNS-ének darabjai, melyek ha nincsenek jelen, a beteg hosszabb túlélésre számíthat.

    Forrás: http://www.mayoclinic.org/glioma/oligodendrogliomas.html

    Szerintem irány Oláh prof. asszony!

    VálaszTörlés
  8. Sziasztok, Szia Panni!

    Megkérdezhetem miért ajánlgatjátok ennyire Oláh professzort? Már engem is elkezdett érdekelni...

    Köszi, Viki

    VálaszTörlés
  9. Gabika drága!
    Amit irtam neked tegnap, ma is tartom, sokat gondolok, illetve gondolunk rád - a tesóm is sokszor puszil és nagyon szorít Neked, de ne add fel! Balázsnak üzenem, hogy ő legyen most(ismét) nagyon erős, hogy támaszkodhass rá! Kitartást!!!! Puszi Edit

    VálaszTörlés
  10. Pedig bízz a pozitív gondolkodásban! Akkor is! CSAKAZÉRT IS!!!

    VálaszTörlés
  11. Szerbusztok!

    Viki kérdezi, hogy miért ajánlgatjátok Oláh professzort, mert őt is érdekli.

    Válaszoljon Vikinek az aki ezt meg tudja mondani.

    Köszönöm Nektek

    Éva

    VálaszTörlés
  12. Viki, Éva!

    Oláh prof. az OOI molekuláris genetikai osztályának vezetője és a daganatok genetikai oldalával foglalkozik, pl hajlam öröklődése, de Gabi esetében biztos tudna a kiújulás esélyéről is mondani pár szót.

    Panni

    VálaszTörlés
  13. Minden nap reménykedem abban, hogy Sister Gabink beirja a bloggjába: " Már befejeztem az önsajnálatot és a belső erőmet használom gyógyulásom érdekében"


    Gabikám! Hidd el, hogy győzni fogsz, ha Te is akarod. Olyan sokan meggyógyultak már ebből a betegségből, mert meg akartak gyógyulni!!!!:)))))))

    Szeretettel
    Éva

    VálaszTörlés