2009. március 13., péntek

Ez az utolsó bejegyzésem 2010 februárjáig

Hát. Ez a nap is felvirradt. Megköszönöm mindenkinek, aki velem volt, szurkolt nekem, izgult értem, támogatott, bátorított, biztatott. Akinek elfelejtettem válaszolni, kérem ne haragudjon, vagy keressen meg e-mail-ben.

Még annyit szeretnék hozzátenni az információkhoz, hogy ÁLLÍTÓLAG a csernobili robbanás óta sokszorosára növekedett a különféle daganatos betegségek előfordulási aránya hazánkban is. Természetesen találni forrásokat, amelyek szerint meg éppen hogy nem növelte a baleset a daganatos megbetegedéseket, de jó hír, hogy olyat még nem találtam amely szerint a sugárzás még javított is volna az emberek egészségi állapotán. :-)

2009. március 4., szerda

... és Boborján, azt elhiszi, hogy este csigalépcsõn megy le a Nap?

Jajjistenem!
Igyekeztem érthetően fogalmazni, de mindhiába, úgyhogy:

Ha valaki az előzőekből azt vélte kiolvasni, hogy ateista lettem, el kell szomorítanom. Még egyszer röviden: megrendült a bizalmam (értsd: hitem) abban, hogy alternatív módszerekkel meg lehet(ett volna) szabadulnom az agydaganattól.

Ha volna két életem egyidőben, csak az egyik ment volna a műtőbe, a másik meg kezeltetné magát mindazzal, amit a vitaminos vitában leírtam, és szedne mindenféle szert, szirupot, folyadékot, tablettát és füvet. De nincs kettő, úgyhogy örülök, hogy végül is ittvagyok. :-)

Többet erről nem is írok.