"...egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához"

A BURGONYA ÉS A KUKORICA

A földművelésre való áttérésnek annak idején megvolt a logikája. Ha nem találtak volna a paleolit kor végén élő emberek a környezetükben olyan növényeket, amelyek nagy mennyiségű keményítőt tartalmaztak és betakarítás után jól tárolhatók voltak, akkor nem alakult volna ki a földművelés. Minden kontinensnek,illetve régiónak megvolt a maga felfedezettje. A Közel-Keleten a gabona és a köles volt a favorit, ami átterjedt Európába és Ázsiába is. Ázsiában felismerték a rizs és a hajdina tápértékét. Afrikában a yam és manióka bizonyultak termeszthető, nagy keményítőtartalmú növényeknek, míg Amerikában a burgonya és a kukorica játszotta ezt a szerepet. A mi táplálkozásunkban manapság a burgonya és a kukorica viszi a prímet.

A burgonyára már önmagában rossz fényt vet, hogy nem jó családból származik. Testvérei többek közt a dohány, a mandragóra, a mérgező nadragulya. A burgonya termése is mérgező - mi a gyökerét esszük. Ha a burgonya gyökerét tartósan fény éri, kicsírázik és megzöldül. A csírákban és a zöld részében a mér-gező szolanin feldúsul. De a jól tárolt burgonyában is jelen van a szolanin és egy másik mérgező anyag is, a kakonin. Nem egy szakember álláspontja az, hogy ha a burgonyát ma nyújtanák be engedélyezésre valamely élelmiszer-biztonsági hivatalba, a forgalmazását megtiltanák. Ma ugyanezt már nem lehet megtenni, amikor a burgonya a világ legártalmatlanabbnak tűnő népélelmezési cikke. Helyette hát a közegészségügy és az élelmiszerek biztonságosságáért felelős szervek lapítanak. De vajon mekkora a veszély? Vagy csak hatásvadászatból ijesztgetem olvasómat?

A kakoninból és a szolaninból együttesen maximum 1 mg/testsúly-kg-nyit lehet biztonságosan elfogyasztani, 1,75 mg/testsúly-kg felett már akut mérgezéses tünetek keletkeznek, 3-6 mg/testsúly-kg dózis halálos. Az átlagos, héj nélküli főtt burgonyában 30-40 mg, a sült burgonyában 80-120 mg, a chipszben 20-180 mg méreganyagot szoktak kilogrammonként mérni, a csírában viszont már 2000-7300 mg található. A főzés, sütés nem semlegesíti ezeket a méreganyagokat. Ezeknek az anyagoknak terratogén hatása is van, tehát magzati károsodást, vetélést okozhatnak. Másfelől, a kakonin és szolanin már kis mennyiségben is fokozza a rákos sejtek növekedését, a túlzott burgonyafogyasztás egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához.

Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek, 107-108.oldal