2011. december 14., szerda

"...egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához"


A BURGONYA ÉS A KUKORICA

A földművelésre való áttérésnek annak idején megvolt a logikája. Ha nem találtak volna a paleolit kor végén élő emberek a környezetükben olyan növényeket, amelyek nagy mennyiségű keményítőt tartalmaztak és betakarítás után jól tárolhatók voltak, akkor nem alakult volna ki a földművelés. Minden kontinensnek,illetve régiónak megvolt a maga felfedezettje. A Közel-Keleten a gabona és a köles volt a favorit, ami átterjedt Európába és Ázsiába is. Ázsiában felismerték a rizs és a hajdina tápértékét. Afrikában a yam és manióka bizonyultak termeszthető, nagy keményítőtartalmú növényeknek, míg Amerikában a burgonya és a kukorica játszotta ezt a szerepet. A mi táplálkozásunkban manapság a burgonya és a kukorica viszi a prímet.

A burgonyára már önmagában rossz fényt vet, hogy nem jó családból származik. Testvérei többek közt a dohány, a mandragóra, a mérgező nadragulya. A burgonya termése is mérgező - mi a gyökerét esszük. Ha a burgonya gyökerét tartósan fény éri, kicsírázik és megzöldül. A csírákban és a zöld részében a mér-gező szolanin feldúsul. De a jól tárolt burgonyában is jelen van a szolanin és egy másik mérgező anyag is, a kakonin. Nem egy szakember álláspontja az, hogy ha a burgonyát ma nyújtanák be engedélyezésre valamely élelmiszer-biztonsági hivatalba, a forgalmazását megtiltanák. Ma ugyanezt már nem lehet megtenni, amikor a burgonya a világ legártalmatlanabbnak tűnő népélelmezési cikke. Helyette hát a közegészségügy és az élelmiszerek biztonságosságáért felelős szervek lapítanak. De vajon mekkora a veszély? Vagy csak hatásvadászatból ijesztgetem olvasómat?

A kakoninból és a szolaninból együttesen maximum 1 mg/testsúly-kg-nyit lehet biztonságosan elfogyasztani, 1,75 mg/testsúly-kg felett már akut mérgezéses tünetek keletkeznek, 3-6 mg/testsúly-kg dózis halálos. Az átlagos, héj nélküli főtt burgonyában 30-40 mg, a sült burgonyában 80-120 mg, a chipszben 20-180 mg méreganyagot szoktak kilogrammonként mérni, a csírában viszont már 2000-7300 mg található. A főzés, sütés nem semlegesíti ezeket a méreganyagokat. Ezeknek az anyagoknak terratogén hatása is van, tehát magzati károsodást, vetélést okozhatnak. Másfelől, a kakonin és szolanin már kis mennyiségben is fokozza a rákos sejtek növekedését, a túlzott burgonyafogyasztás egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához.

Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek, 107-108.oldal

3 megjegyzés:

  1. Ezek a mostanában kiderülő "káros" dolgok olyanok hogy lassan a szülést is a rosszak közé veszik, hiszen aki megszületik meg is hal... De azért szerencsére már nem a kőkorszakban élünk :)

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Olvastam a blogodat (sajnos nem mindent), mert kedvesemnél agydaganatot diagnosztizáltak kb. egy hete, és szerintem ő nagyon szerencsés, mert épp Svédországban dolgozik most, ott látták el, az epilepsziás rohama után, aminek a szemtanúja voltam, rögtön MR-t készítettek, és jövő hétfőn már meg is operálják.
    Most epilepsziagyógyszert szed, és nagyon bízom benne, hogy a műtét után minden rendben lesz, és most csak egy olyan blőd kérdést tennék fel, hogy te kaptál-e epilepsziagyógyszert (mert írtad, hogy neked is voltak rohamaid, csak nem túl felismerhetők), és ha igen, akkor a műtét után abbahagyhattad-e, vezethetsz-e, egyszóval élhetsz-e úgy mint a daganat felfedezése előtt?

    Nagyon köszönöm a választ, és remélem minden rendben veled!

    Mona

    VálaszTörlés
  3. Kedves Mona!

    Nekem a műtét után egyáltalán semmilyen gyógyszert nem kellett szednem, az epilepsziás jellegű tüneteim (organikus pszichoszindrómáim) a műtét után nyomtalanul eltűntek.
    Remélem, a párodnál is minden a legnagyobb rendben lesz!
    Sok erőt és kitartás kívánok nektek!
    Gabi

    VálaszTörlés