2009. március 13., péntek

Ez az utolsó bejegyzésem 2010 februárjáig

Hát. Ez a nap is felvirradt. Megköszönöm mindenkinek, aki velem volt, szurkolt nekem, izgult értem, támogatott, bátorított, biztatott. Akinek elfelejtettem válaszolni, kérem ne haragudjon, vagy keressen meg e-mail-ben.

Még annyit szeretnék hozzátenni az információkhoz, hogy ÁLLÍTÓLAG a csernobili robbanás óta sokszorosára növekedett a különféle daganatos betegségek előfordulási aránya hazánkban is. Természetesen találni forrásokat, amelyek szerint meg éppen hogy nem növelte a baleset a daganatos megbetegedéseket, de jó hír, hogy olyat még nem találtam amely szerint a sugárzás még javított is volna az emberek egészségi állapotán. :-)

4 megjegyzés:

  1. Gabikám,

    Messi néni csak most update-el belőled, hiszen annakidején naponta nyitogattam a blogodat, hogy hírt kapjak.

    Mit is mondjak: csodálatos a gyógyulásod története, nagyon szépen látszik az íve annak, hogy a mélypontról milyen lépcsőkön jutottál el a mai napig! A képeken is csodaszépek vagytok a lyánykáddal együtt, akit bizony Te fogsz felnevelni! :-)

    Nagyon örülök a mindenféle jó hírnek, a pozitív változásoktól a negatív leletekig!

    Remélem fogsz még bringázni sok ezer kilométert, amiben jómagam négylábú egy lóerőre váltásom miatt már nem veszek részt, de lélekben mindig is ott vagyok, a barátaimmal. :)

    Gabikám, nagyon sok boldogságot kívánok, a második, új, újraindított életedhez! Itt már legyen nálad a vezérfonál!

    Puszi,
    Messi

    VálaszTörlés
  2. Szia Gabi!

    Nagyon örülök, hogy jól vagy és tényleg hihetetlen a történeted!

    Remélem fogunk még együtt bringázni, mit szólnál például egy hekkezéssel egybekötött bicajozáshoz a Velencei-tóhoz? ;-)
    Bár nekem továbbra is csak montim van :-)

    Puszillak!

    Posch Gabi

    VálaszTörlés
  3. Gabi! Te egy értékes ember vagy!
    Nem lehet, hogy ilyen emberek elmenjenek, gondold el, rád még annyi minden vár. Minden esetre köszönöm neked a beszámolót, mint valahol már jeleztem én még nagyon az elején vagyok, s miután hatvanon túl is, nem vagyok biztos abban, hogy a műtétet választom. Minden esetre szeretném a kapcsolatot felvenni veled, de nem tudom hogyan, mert hogy a net is új dolog számomra.
    Bízom abban, hogy mára már gyógyult vagy és boldog.
    Szia Anikó

    VálaszTörlés
  4. Gabi! nem tudok kontaktusba jönni veled, próbáld meg légyszi te a felém való közeledést, állandóan az én fiókomba jönnek vissza a bejegyzéseim.

    VálaszTörlés