A ketogén és a rák

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/a-rak-megelozese-es-kezelese-ketogen-etrenddel.php

"minél alacsonyabb a szénhidrát, annál jobban lelassul a daganat növekedése"

"A agydaganatok sejtjei elsősorban cukorral és glutaminnal táplálkoznak."

Paleo és karma

Nagyon érdekes kérdést vetett fel a minap egy ismerősöm. Az asztrológusa szerint a paleo étrend lehet, hogy jó nekem a daganatnövekedés megállítására (nem így fogalmazott, de ez a lényeg), azonban megfontolandó a követése karmikus szempontból. Én ezzel úgy vagyok, hogy ha ebben az életemben sikerül halálra éheztetnem a tumorsejteket, mert nem kapnak elegendő cukrot, szénhidrátot a lakmározásukhoz és burjánzásukhoz, akkor önként vállalom, hogy a következőben csirke leszek, vagy buta tyúk... :-)))

Minden falat állati fehérjével halált veszek magamhoz, tartják a vegák, én meg úgy vélem, minden falat állati fehérjével meghosszabbítom az életemet, remélhetőleg. Pontosabbat úgyis csak a végén (88 éves koromban) tudok majd mondani, de addig is, olvassatok Szendi-könyveket, írásokat, és mélyüljetek el kivételesen a hit helyett a tudományos vizsgálatok eredményeiben.

Szendi Gábor székesfehérvári előadása után azt javasolta nekem (és mindenkinek, aki nem akarja etetni a daganatsejtjeit), hogy ideje áttérni a ketogén diétára: hús-tojás-zsír, elenyésző szénhidrát. A tumorsejteknek ugyanis nincs ketogén üzemmódjuk, nem tudnak így tápanyagokhoz jutni, míg a szénhidrátokon vígan élnek és virulnak. Ehhez képest a karma kérdése, számomra, másodlagos...

Csodatévő képeslapok

Utolsó kontroll

A május 24-i kontrollom eredménye pedig: "sebészi teendő nincs, újabb kontroll egy év múlva". Ámen.

Nagyon jó cikk a betegségek IGAZI okait kutatóknak

Találtam egy remek, szemfelnyitó, agytágító cikket a betegségek igazi okait kutatók számára (én is ezek közé tartozom. Érdemes elgondolkodni rajta egészen sokáig!!! :-)

"...egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához"

A BURGONYA ÉS A KUKORICA

A földművelésre való áttérésnek annak idején megvolt a logikája. Ha nem találtak volna a paleolit kor végén élő emberek a környezetükben olyan növényeket, amelyek nagy mennyiségű keményítőt tartalmaztak és betakarítás után jól tárolhatók voltak, akkor nem alakult volna ki a földművelés. Minden kontinensnek,illetve régiónak megvolt a maga felfedezettje. A Közel-Keleten a gabona és a köles volt a favorit, ami átterjedt Európába és Ázsiába is. Ázsiában felismerték a rizs és a hajdina tápértékét. Afrikában a yam és manióka bizonyultak termeszthető, nagy keményítőtartalmú növényeknek, míg Amerikában a burgonya és a kukorica játszotta ezt a szerepet. A mi táplálkozásunkban manapság a burgonya és a kukorica viszi a prímet.

A burgonyára már önmagában rossz fényt vet, hogy nem jó családból származik. Testvérei többek közt a dohány, a mandragóra, a mérgező nadragulya. A burgonya termése is mérgező - mi a gyökerét esszük. Ha a burgonya gyökerét tartósan fény éri, kicsírázik és megzöldül. A csírákban és a zöld részében a mér-gező szolanin feldúsul. De a jól tárolt burgonyában is jelen van a szolanin és egy másik mérgező anyag is, a kakonin. Nem egy szakember álláspontja az, hogy ha a burgonyát ma nyújtanák be engedélyezésre valamely élelmiszer-biztonsági hivatalba, a forgalmazását megtiltanák. Ma ugyanezt már nem lehet megtenni, amikor a burgonya a világ legártalmatlanabbnak tűnő népélelmezési cikke. Helyette hát a közegészségügy és az élelmiszerek biztonságosságáért felelős szervek lapítanak. De vajon mekkora a veszély? Vagy csak hatásvadászatból ijesztgetem olvasómat?

A kakoninból és a szolaninból együttesen maximum 1 mg/testsúly-kg-nyit lehet biztonságosan elfogyasztani, 1,75 mg/testsúly-kg felett már akut mérgezéses tünetek keletkeznek, 3-6 mg/testsúly-kg dózis halálos. Az átlagos, héj nélküli főtt burgonyában 30-40 mg, a sült burgonyában 80-120 mg, a chipszben 20-180 mg méreganyagot szoktak kilogrammonként mérni, a csírában viszont már 2000-7300 mg található. A főzés, sütés nem semlegesíti ezeket a méreganyagokat. Ezeknek az anyagoknak terratogén hatása is van, tehát magzati károsodást, vetélést okozhatnak. Másfelől, a kakonin és szolanin már kis mennyiségben is fokozza a rákos sejtek növekedését, a túlzott burgonyafogyasztás egészen biztosan hozzájárul a mellrák és az agydaganatok gyakorivá válásához.

Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek, 107-108.oldal

Hát mégiscsak jobb óvatosan bánni a mobiltelefonokkal... ?

WHO: Cell phone use can increase possible cancer risk

http://edition.cnn.com/2011/HEALTH/05/31/who.cell.phones/index.html